A pénzügyi tudatosságról

Egyre többen találjuk magunkat szemben azzal, hogy tinédzserként nincsenek alapvető pénzügyi ismereteink, holott a gazdasági környezet kihívásai – például az árak gyors növekedése – minket is napi szinten érintenek. Az ismereteink korai bővítése és a tudatos pénzkezelés elsajátítása nemcsak a jövőnk megalapozásában segít, hanem abban is, hogy magabiztosabbá váljunk pénzügyi döntéseinkben.

Diákként úgy gondoljuk, hogy minél hamarabb elkezdünk foglalkozni a pénzügyi tudatossággal, annál könnyebben navigálhatjuk pénzügyileg a jövőnket. Szerencsére a fiatalok körében egyre ismertebb és gyakoribb téma mind a pénzügyek, mind a vállalkozás világa, ahol a tájékozódáshoz elengedhetetlen a tudatosság. Saját magunkból kiindulva, hogy milyen hasznos lenne az ilyen témájú oktatás, diákként mi is tettünk ennek érdekében.

Na de hogyan érdemes belevágni, és miért különösen fontos ez a mai világban? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A pénzügyi tudás hiánya gyakran vezet impulzusvásárláshoz és a megtakarítások elmaradásához, ami rövid és hosszú távon is súlyos problémákat okozhat a fiatalok számára. Sok tizenéves, megfelelő ismeretek nélkül, hajlamos hirtelen döntéseket hozni költekezéskor: például egy új fülhallgató vagy divatos ruhadarab megvásárlása rövid távon örömöt ad, de tervezés nélkül ezek a kiadások könnyen felboríthatják a havi költségvetést, anyagi stresszt okozva ezzel.

Bár tinédzserként még többnyire zsebpénzből gazdálkodunk, a költségvetés vezetésének hiánya miatt sokan már most sem látják át reálisan pénzügyi helyzetüket, és nehezen terveznek a jövőre. Az MNB 2024-es felmérése szerint a lakosság pénzügyi egészségét 100 pontos skálán mérve az átlagos index mindössze 53 pontot ér el, és a lakosság 14 százalékának kifejezetten alacsony, 30 pont alatti az eredménye. Pozitívum azonban, hogy a 'kontroll a pénzügyek felett' alindexben már a fiatalok – 30 év alatti korosztály – érik el a legmagasabb pontszámot.

A digitális korszak előrehaladtával egyre fiatalabb korosztályokat érnek el a pénzügyi impulzusok és reklámok. Az interneten számtalan üzenettel találkozunk, amelyek a gyors meggazdagodás ígéretét, különböző online kurzusok és tréningek reklámozását, valamint olyan e-kereskedelmi modelleket népszerűsítenek, mint az affiliate marketing vagy a dropshipping. Ezek a hatások – főleg, ha még nincs munkatapasztalatunk – könnyen torzított pénzügyi világképet, értékrendet eredményezhetnek - ahol nem tudjuk a pénz "valódi értékét".

Magyarországon az iskolai tantervekben szinte egyáltalán nem szerepelnek átfogó, gyakorlati pénzügyi ismeretek, így a diákok nem tanulják meg időben például a költségvetés-készítés, a megtakarítás vagy a kockázatkezelés alapjait. Sokan az interneten próbálnak önállóan tájékozódni, de ez időigényes, és a források önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy ténylegesen megalapozzák a tudatos pénzügyi szemléletet.

Léteznek olyan kezdeményezések – például az OTP Fáy András program vagy a BeEconomist –, amelyek némi segítséget nyújthatnak, ám sajnos ezek kevésbé ismertek vagy nem mindenki számára hozzáférhetők.

"

Mi azzal a céllal hoztuk létre 2024 májusában a Budapest Financial Literacy Club-ot, hogy középiskolás diákok számára biztosítson alapvető és releváns pénzügyi ismereteket heti rendszerességgel, szakértők előadásain és workshopokon keresztül.

— Balogh Bendegúz & Bartók Márton, alapítók

Már az gimnáziumi éveink alatt is naponta kerülünk döntéshelyzetekbe, – Megvegyem-e ezt a hamburgert, vagy inkább használjam fel ezt a pénzt majd valami másra? – és ilyenkor tudjuk lefektetni a pénzünk kezeléséhez való hozzáállásunk alapjait. Kisebb összegekkel való gazdálkodás során a fiatalok hamarabb megismerhetik és korrigálhatják pénzügyi hibáikat.

Ez stabil alapot nyújt a későbbiekben költségvetés vezetéséhez és konkrét lépések megfogalmazásához a költségek kiegyensúlyozása érdekében, hiszen az ezt követő időszakban, – legyen ez egyetem, vagy akár belevágás a munka világába – már nagyobb jelentőségű döntéseket hozunk, nagyobb összegekkel. Ehhez kiemelten fontos minél hamarabb találkozni megfelelő pénzügyi oktatással, ami azonban nem ekvivalens a bonyolult közgazdasági ismeretekkel, hanem egyszerű és elérhető eszközök saját életünkre való alkalmazásáról szól.

A megtakarítás fontos, hogy megvalósíthassuk terveinket és ne kényszerüljünk nehéz helyzetekbe nem várt kiadásokkal. A tudatosság az ilyen célokra és szituációkra való felkészültség során testesül meg. Szintén az MNB felmérése szerint, a megtakarítási és törekvést mutató alindexben a 30 év alattiak vannak az élen ami jó tendenciát mutat, de még ígyis a magyarok kevesebb mint ötöde érzi úgy, hogy sikerül felkészülnie a nyugdíjas évekre.

Bár tizenévesen önmagában még kevésbé releváns, de akár ha már hamarabb vállalkozást indítunk, képbe kerül az adózás kérdése is. Mindenki számára elengedhetetlen lesz ismerni az adórendszer alapvető működését: hogyan számoljuk ki adóinkat, milyen adókedvezmények vehetők igénybe, és hogyan lehet optimalizálni az adófizetést, így létfontosságú ezen a téren is tájékozódnunk.

A pénzügyi készségek fejlesztése hozzájárul a személyes fejlődéshez is: növeli önfegyelmet, felelősségtudatot és csökkenti a sebezhetőségünket az átverések és impulzusvásárlások ellen is.

Ha egyre többen szerzik meg fiatal korban ezeket az alapokat, az nemcsak az egyéni élethelyzetekre, hanem a társadalom egészére is pozitív hatást gyakorol. Amikor a lakosság egyre nagyobb része képes előrelátóan tervezni, biztonsági tartalékot kialakítani és reális célokat kitűzni, akkor mérséklődik a pénzügyi kiszolgáltatottság, és egy olyan társadalmi szféra alakul ki, ahol a tudatosság és a stabilitás kerül előtérbe. Ezek a folyamatok nemcsak a mostani fiatal generáció életkilátásait javítják, hanem a jövő nemzedékei számára is kiszámíthatóbb, kiegyensúlyozottabb alapokat teremtenek.